A hely, amit imádnak a színészek // Index

A budai Jurányi Inkubátorházban 6500 négyzetméteren 53 színtársulat, tervező, festő, táncos, fotós, formatervező dolgozik a piacinál jóval kisebb árat fizetve például egy próbateremért. Az élet itt soha nem áll meg, 24 órában folyik az alkotás. A várólistán több százan vannak, ők is mind szeretnének jurányisok lenni. Nem csoda, hogy érettségi tétel lett belőlük.

A színészek egyszerűen imádják a Jurányit. Az utóbbi időben, ha színészinterjút akartunk csinálni, jó esélyünk volt rá, hogy a második kerületben működő Jurányi Inkubátorházba hívnak minket. Itt beszélgettünk Nagy Zsolttal, Jordán Adéllal, Szabó Kimmel Tamással, és legutóbb az AlkalMáté Trupp tagjával, a színészből lett rendőr Gál Kristóffal. Szeretik, mert sokszor itt próbálnak, játszanak, a légkör pedig több, mint családias. De nem csak színészek kapnak helyet a Jurányiban...

     Fotó: Dömölky Dániel

6500 négyzetméteren 53 különböző művészeti csoport
művész, a színtársulatokon kívül divattervezők, festőművészek, fotósok, formatervezők, táncosok dolgozhatnak itt a piacinál jóval alacsonyabb árat fizetve például egy próbateremért.

Az alkotóház ötlete Kulcsár Viktória fejéből pattant ki két évvel ezelőtt. Ő a FÜGE (vagyis a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) vezetője, társulatoknak, színészeknek segít létrehozni produkciókat, akár egy pályázat megírásával, akár a bemutató lebonyolításával. Látta, hogy ezek a független társulatok mennyire magukra vannak hagyva, nincs próbahelyük, nagyon kevés a pénzük. Így jött az ötlet, hogy keressenek egy helyet, ahol a függetlenek próbálhatnak, ahol lesz egy kis saját terük. A Jurányi épülete akkor már három éve üresen állt, korábban két középiskola működött benne. Az is izgalmas volt a helyben, hogy Budán van, ahol azért még mindig nem olyan pezsgő a kulturális élet, mint Pesten.

De miből telik erre?
A jurányisok az önkormányzattal 5+5 éves szerződést kötöttek, ami azt jelenti,hogy öt év után automatikusan meghosszabbodik, ha nem lépnek vissza. A teljes ingatlanért ötmillió forintot fizetnek havonta. Ezt az összeget részben a bentlakó több mint 50 szervezet által négyzetméter-arányosan befizetett üzemeltetési költségből fedezik. A közös terek (színháztermek, mellékhelyiségek, folyosók,közösségi terek) után ők fizetik a bérleti díjat. Ezen felül jelentős összeg a ház rezsije, a közös költség, a víz, a villany - tudtuk meg Kulcsár Viktóriától. A házban lakó csapatok körülbelül 30 százalékkal fizetnek kevesebbet a piaci árnál a terekért. Ráadásul ezért a napi takarítást, karbantartást, internetet is a Jurányi biztosítja.

Az önkormányzattól kapott támogatás nélkül persze ezeket a nyomott árakat nem tudnák biztosítani. A kiadások fedezésére folyamatosan pályáznak is, támogatókat keresnek, előadásokat forgalmaznak. Ennek ellenére egyre nehezebb forrást találniuk, a 12 fős stáb folyamatosan megszorításokra kényszerül. Havi szinten közel 30 előadást szerveznek, és további 15-öt a ház falain kívül egyéb játszóhelyeken. A jegybevétel az összes bevételük körülbelül 30 százaléka, de ennek jelentős része a csapatokhoz kerül.
Persze nem egy 6500 négyzetméteres helyre gondolt, külföldön sem jellemző az ekkora inkubátorházak működése sehol. Eleinte csak két emeletet akartak bérelni az önkormányzattól, de pillanatokon belül akkora igény lett a terekre, hogy megtelt az egész épület. Most már várólista van, több száz művész várakozik arra, hogy bekerülhessen a Jurányiba.
Van, akinek elég egy 30 négyzetméteres kis műhely, de egy tánc-, vagy egy színházi csoport akár 80 négyzetméteres termet is kaphat. "Akik olyan szerencsések voltak, hogy az elején költözhettek, azok még maguk alakíthatták ki irodáikat, próbatermüket, műhelyeiket, volt falbontás, falfestés, olyan padlót kaptak, amilyet szerettek volna" - meséli Vég Szilvia, a Jurányi munkatársa. Ekkoriban forgatott náluk az Index is, ezt itt lehet megnézni:

Soha nincs szünet
A Jurányiban soha nincs szünet, éjjel-nappali portaszolgálat van, ha valakit éppen éjjel kettőkor száll meg az ihlet, akkor is bejöhet. Sok társulat nemcsak próbál és irodát tart fenn itt, hanem az előadásaikat is az itteni színházteremben tartják. (Ez régen az egyik iskola tornaterme volt.) Ilyen például az Andaxínház, a Gólem Színház, a HOPPart Társulat, a TÁP Színház vagy a Szputnyik Hajózási Társaság. A jurányis ismeretségekből közös előadások is létrejönnek, most például a Szputnyik és a STEREO Akt készül együtt egy bemutatóra. Ha pedig valakinek kell valami, díszlet-, vagy jelmezelem, akkor simán kölcsönadják egymásnak. A Jurányinak egyébként van saját jelmeztára, onnan is bárki kölcsönözhet, amire csak szüksége van. Galéria is van az épületben, krétarajzok váltják egymást, itt láttuk például Csáki László vonatjegyhamisítós történetének első változatát.

Az előadások általában telt házasak, már csak azért is, mert ilyen típusú munkákat nem sok helyen látni a városban. A Jurányi munkatársainak nagyon fontos, hogy minél több fiatalt juttassanak lehetőséghez, ezért írták ki például több színházzal közösen a Titánium Színházi Szemle pályázatát, ahol 35 évesnél fiatalabb alkotók valósíthatják meg az ötleteiket, ha nyernek. Ennek segítségével készült el például tavaly Bodzsár Márk darabja, a W. úr üzen. A Jurányi
jegyárai direkt vannak alacsonyabban tartva, mint az átlagos pesti jegyárak, és a kerületben lakók, a színművészetis diákok, a nyugdíjasok további kedvezményeket is kapnak.

Érettségi tétel lesznek
Nagyon izgalmas végigjárni a hatalmas épületet: az egyik teremben éppen balett-táncosok próbálnak, a másikban egy formatervező dolgozik, van, ahol éppen színházi olvasópróba zajlik, máshol meg egy menő ruha készül. A ruhatervező lányok a kezdetektől itt vannak, azt mondják, hogy reggeltől estig itt dolgoznak, és itt is adják el a ruháikat. Csak a szüleik értik meg kicsit nehezen, hogy ami a Jurányiban zajlik, az igenis kemény munka, nem szórakozás.

Persze, aki szórakozni akar, az is bejöhet. A Jurányi nyitott tér, a teraszon bárki elüldögélhet, éppen most újították meg a földszinti büfét, az italok mellett most már meleg ételt is árulnak. "Az is bejöhet, aki nem dolgozni jön ide, vannak visszajáró vendégeink, egyre népszerűbb a hely a kerület lakói körében is" - mondja Vég Szilvia. Emellett gondolnak a családosokra is, a Parányi Műhely, amely szintén a Jurányiban kapott helyet, például vigyáz a gyerekekre, amíg a szülők a színházi előadást nézik. Sokszor az előadás témájához kapcsolódó foglalkozást tartanak, kézműveskednek, beszélgetnek a gyerekekkel. Nyaranta gyerektáborokat is szerveznek.

Kisebb csoda, hogy egy ilyen hatalmas budai épület nem került valamilyen ingatlanfejlesztő kezébe.
Ezt a Jurányisok is tudják, így a legtöbb, amit szeretnének, ha minden így tudna maradni. (Esetleg kicsit több pénzzel, mert néha nekik is gondot okoz kigazdálkodni a vécépapírt, akárcsak a kórházaknak.) Már csak azért is, mert a vállalkozás annyira egyedülálló, hogy jövőre az egyik gimnáziumban már érettségi tétel lesz a Jurányi működése.

Matalin Dóra
Forrás: Index