A táncot és a klasszikus zenét ötvöző produkcióban a zene nem aláfestő szerepet tölt be, hanem a zenészek, a táncosokkal együtt mozgó szereplői, karakterei az előadásnak. Zenei ínyenceknek különösen ajánljuk!
A XX. század legnépszerűbb francia és latin-amerikai dallamai csendülnek fel élőben, zenészek és táncosok előadásában. Erik Satie, Astor Piazzola, Heitor Villa-Lobos, Paul Jeanjean és Alberto Ginastera műveit szólaltatjuk meg improvizációkkal összekötve.
Koreográfia, rendezés: Juhász Kata
Zenei koncepció: Koltai Kata
Előadják: Grecsó Zoltán és Juhász Kata táncosok,
valamint a Barefoot Musicians:
Bodrogi Éva – szoprán énekművész,
Koltai Kata – gitárművész,
Bartek Zsolt – klarinétművész.
Az előadásról bővebben: parisriobuenosaires
Korunk metropoliszának emberét egyszerre éri rengeteg információ, inger, élmény. Azt hinnénk, tudatunkban meg sem tud férni a sok ellentétes érzelmi hatás, ha kiváltódik...
Nemcsak mindennapi életünket jellemzik a kontrasztok, ahogyan az utcán, valós fizikai környezetünkben egymás mellett él luxus és nyomor, mindeközben a médiából is az ”aktualitás” hívószava mentén a legszélsőségesebb és legkülönbözőbb híradásokat kapjuk a tér legtávolabbi pontjain történt eseményekről…
Mindeközben rohan ki-ki a saját sikere, kitűzött ideális célja felé, és igyekszik nem letérni erről az útról. Ha kitekintenénk az utunk két oldalán húzott falakon túlra, mint egy város közterén, akár egy útkereszteződésnél megállnánk és körbetekintenénk, talán meghallanánk egy-egy hírt, meglátnánk egy-egy miénktől idegen sorsot. Ilyenkor azonban gyorsan váltanunk kell, próbálunk feledni, és továbbsietni.
A tudatunkban keletkező feszültségeket, majd az ezt követő gyors váltásokat a darab zenei váltásai is jelzik. Három állomás között utazunk: Párizs mellett Rio de Janeiro és Buenos Aires az a két metropolisz, amelyeket az előadás zenei síkja megidéz.
Történeti háttér
A XX. század első felében Latin-Amerika két metropoliszának művészei számára Párizs jelentette a követendő példát.
„Párizs a modernitás, a művészet, a civilizáció, a szabadság megtestesítője”
Így tekintettek a metropoliszra a latin-amerikai művészek a huszadik század első és második harmadán.
Párizsban találta meg saját kiforrott zenei stílusához az utat többek között Heitor Villa-Lobos és Astor Piazzolla. Ugyanakkor a párizsiak számára is vonzó volt Latin-Amerika romantikája, egzotikuma.
Heitor Villa-Lobos Braziliából indult útnak, -magát a „modernizmus” és Debussy követőjének tartva- és az Années Folles (őrült huszas évek) kavalkádjába csöppent Montmartre-on, ahol hamar megismerhette többek között Erik Satie, Jean Cocteau művészetét. Zenéje itt nem számított többé modernnek, viszont sokakat érdekelt az „egzotikus” brazil művész és hazájának népzenéje. Villa-Lobos, a „brazil nemzeti y szerző” Párizsban lelte meg saját nemzeti hangját, melyben ötvözte az avantgárdot a brazil népzenével.
Harminc évvel később, ugyanígy Párizsban, hasonló történet zajlott, melyben viszont -talán minden idők leghíresebb argentin zeneszerzője- Astor Piazzolla játszotta a főszerepet. Párizsba érkezve Poulenc, Francaix és a Francia Hatok más szerzőivel találkozhatott. A bandeonista, tangószerző a párizsi konzervatórium zeneszerzés osztályában próbált „klasszikus komponistává válni”. Tanárai azonban kifogásolták az egyéni hang hiányát műveiben. A legenda szerint, párizsi mestere egy nap megkérdezte tőle: „Mit csináltál mielőtt Párizsba jöttél?” Piazzolla szégyenkezve vallotta be: „Kabarékban játszottam a saját tangóimat.” Piazzolla ekkor megmutatta egyik tangóját. Tanára pedig így szólt hozzá: „Te bolond! Hiszen ez a te zenéd!”
Zenei koncepció:
Az előadás zenéje Párizs - Rio de Janeiro - Buenos Aires tengelyen dallamok a három világvárosból a huszadik században. A zenei kompozíció összeállításában a huszadik század legkiemelkedőbb latin-amerikai és a rájuk oly nagy hatással lévő zenei központ, Párizs zeneszerzőinek műveiből válogattunk, a huszadik század első kétharmadából.
Francis Poulenc, Erik Satie, Heitor Villa-Lobos, Astor Piazzolla, Ginastera, Guastavino zenéje (eredeti művek és átiratok egyaránt) kísér minket végig ezen a nem mindennapi utazáson, és ad betekintést párhuzamos történetekbe, mi pedig kitekintünk, körbenézünk és továbbhaladunk.
Támogatók: NEFMI, NKA, Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal, SÍN Kulturális Központ, Aulea Alapítvány
Helyszín: GÖDÖR KLUB, Spicc Színpad
1051 Budapest, Erzsébet Tér
Bővebb információ:
Jegyfoglalás és információ:
Jegyeket a Gödör Klub kávézójában lehet vásárolni nyitva tartási időben, kivéve akkor, amikor belépős rendezvény van.
